EKR - Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer: zöld úton a jövőbe

A környezetvédelem egyik sarkalatos pontja, hogy a cégek és a magánemberek is törekedjenek az energiafelhasználásuk csökkentésére. Nemzeti és nemzetközi szinten is vannak olyan kezdeményezések, amelyek azt a cél tűzték ki maguk elé, hogy növeljék az energiahatékonyságot. Ennek egyik – az európai uniós tagállamokban már sikeresen alkalmazott eleme – az EKR rendszer, vagyis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer. Blogposztunkban összefoglaltuk, hogy mit kell tudni az EKR-ről és hogyan érinti ez a vállalatokat!
Az energiahatékonyságra törekvés globális és lokális szinten is fontos. Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben fogalmazta meg azt a célt, hogy a végsőenergia-felhasználást 2030-ra 785 PJ értékre, vagyis a 2005-ös szintre kell csökkenteni. Ennek jegyében 2021-től évi 0,8%-os energiamegtakarítást és évi 7 PJ új megtakarítást kell realizálni, vagyis csaknem kétszer annyi energiát kell megspórolni, mint korábban.
A célok elérése érdekében hozták létre az EKR rendszert, ami nem más, mint az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer, ami 2021 januárjának első napján lépett életbe. Nézzük, mit kell tudni az EKR-ről!
Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) célja és felépítése
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer egy olyan program, amit az Unió 16 tagállamában már sikeresen alkalmaztak. A lényege, hogy a programban kötelezetteknek olyan tevékenységeket, programokat kell futtatniuk amelyeknek köszönhetően a végfelhasználók energiát tudnak megtakarítani. Tehát például adott egy energiaszolgáltató, akit arra köteleznek, hogy olyan intézkedéseket vezessen, olyan programokat indítson, aminek segítségével a végfelhasználó, például egy gyártó vállalat energiahatékonysági beruházásokat tud végrehajtani.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer célja, hogy végső soron olyan energiahatékonysági beruházások szülessenek, amelyek révén csökkenthető a szén-dioxid kibocsátás.
A kötelezettek
A kötelezettek köre az alábbi szereplőkre terjed ki:
- földgázkereskedők,
- földgáz egyetemes szolgáltatók,
- villamosenergia-kereskedők,
- villamosenergia egyetemes szolgáltatók,
- közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználóknak értékesítő vállalatok.
A kedvezményezettek
Az EKR kedvezményezettjei maguk a végfogyasztók, vagyis azok a cégek, szervezetek és természetes személyek, akik a saját szükségleteik fedezésére vásárolnak energiát. Az energiahatékonyságot növelő beruházásoknak köszönhetően a vállalatok segíthetnek a környezet megóvásában és nem utolsó sorban jelentős összegeket spórolhatnak meg, miközben eleget tesznek a törvényi előírásoknak.
A finanszírozás
Az energetikai beruházások a végfelhasználónál történnek. Az energiamegtakarítások mértékét auditorok ellenőrzik és úgynevezett fehér tanúsítványt állítanak ki. Ezek vagyonértékű jogként értékesíthetők az energiakereskedők számára, aminek köszönhetően lehetőség nyílik a beruházáshoz szükséges források biztosítására.
A kötelezettség mértéke
Az energiakereskedők felé támasztott kötelezettség mértéke a meghatározott időszakban százalékos arányban emelkedik. 2024-ben éri el a maximum, 0,5%-os megtakarítási célt, ami éves szinten nagyjából 3000 TJ energiamegtakarítást jelent. Ezt követően 2030-ig ismét csökken a kötelezettség mértéke.
A programok tartalma
Az energiakereskedők által indított programok igen sokfélék lehetnek, a célnak azonban teljesülnie kell, hogy növeljék az energiahatékonyságot és csökkentsék az energiafelhasználást. Lehetnek pénzügyi támogatások például energetikai korszerűsítésre, lehetnek tanácsadások, beruházások, mint például épületszigetelés, a fűtésrendszer korszerűsítése, napkollektorok telepítése, világításfejlesztés, gépjárműcsere-program, a távmunka, a kerékpáros munkába járás támogatása. A skála tehát széles és színes, a lényeg, hogy el lehessen érni a kitűzött megtakarítási célokat.
A büntetés
Ha az energiakereskedők az előírásoknak nem tudnak megfelelni, akkor fizetési kötelezettségük keletkezik a magyar állam felé. 50000 Ft/GJ értékű járulékot kell megfizetniük, amit az állam olyan projektekbe fektet, melyekkel növelhető az energiahatékonyság.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer jogi háttere
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) törvényben rögzített: a 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról, az úgynevezett Ehat tv. módosításával lépett életbe 2021. január 1-jén. A módosítás során a 12/A fejezetben, a 15. §-ban foglalták össze az EKR rendszer működésének lényegét, majd a végrehajtás kereteit a 122/2015. (V.26.) Kormányrendelet 7. mellékletében tették közzé.
Hogyan érinti ez a cégeket és mennyit spórolhatnak?
A végfelhasználók számára az EKR előnye abban ragadható meg, hogy amennyiben a program keretein belül el tudják számolni az energiahatékonysági beruházásokat, akkor jelentősen csökkenthetik a beruházás megtérülési idejét.
A beruházásokra megszerezhető Hitelesített Energia Megtakarítások (HEM) mint tanúsítványok tulajdonképpen vagyoni értékű jogok, amiket értékesíteni lehet az energiakereskedők számra. Mivel az EKR-t az Energiahatékonysági Társasági Adókedvezménnyel együtt igénybe lehet venni, így a két forrásból már igen jelentős támogatást lehet szerezni. Ennek köszönhetően a cégek a beruházásokhoz pénzügyi forrásokat szerezhetnek, aminek következményeképpen akár felére is csökkenhet a fejlesztés megtérülési ideje.
Hogy épül fel egy EKR projekt?
Az energiahatékonysági projektek első lépéseként készül egy energetikai audit, amiből megállapítható, hogy mely pontokon érdemes beavatkozni, hol van szükség fejlesztésre. Ezt követően jönnek a számítások, a finanszírozási lehetőségek mérlegelése, a pályázatok, TAO kedvezmények számbavétele. A kivitelező megbízása után elindul a megvalósítás.
Ha kész a beruházás, akkor következő mérföldkő az EKR projekt validálása, készül egy audit és elkészülnek a tanúsítványok is. Ezután a tanúsítványok értékesítése következik az energiakereskedők számára. Ha ez megtörtént, akkor az MEKH felé lejelentik a projektet és éves szinten a cég méri a megtakarítás mértékét.
A leggyakrabban felmerülő kérdések
Miért éri meg az EKR-rel foglalkozni a cégeknek?
A cégek számára óriási előny, hogy az energiahatékonysági beruházás következtében csökkennek az energiaköltségek, miközben a beruházáshoz jelentős forrásokat szerezhetnek az energiakereskedőktől. Az EKR költségeit a kereskedők beépítik az energiaárakba, így, aki nem fejleszt, az csak a növekvő költségekkel szembesül.
Hogy érdemes elindulni, ha van már meglévő fejlesztés ötlet és hogyan, ha nincs?
Mindkét esetben egy olyan céget kell felkeresni, mint a Milleyson, aki az első audittól kezdve a folyamat végéig elkíséri a céget. Amennyiben nincs még konkrét ötlet, akkor az audit eredményei alapján közösen kidolgozunk egy projektet, ha van, akkor pedig annak kompatibilitási vizsgálatát végezzük el.
Mi van akkor, ha már elkezdtük vagy épp befejeztük az energiahatékonyságot növelő projektet?
Ezekben az esetekben is lehet esély az EKR források igénybevételéhez, ennek eldöntéséhez fel kell mérni a konkrét projektet.
Zöldíts a Milleysonnal!
Ahhoz, hogy a cég tudja, hogy milyen energiahatékonyságot növelő beruházásokra van szüksége, elengedhetetlen, hogy tisztán lásson. Ezt a legkönnyebben egy energetikai audit segítségével érheti el.
A Milleysonnál a legelső audittól kezdve ott állunk a vállalat mellett és segítünk abban, hogy az energiahatékonysági beruházás a lehető legjobban sikerüljön és minimalizáljuk a megtérülési időt, amennyire csak lehet.
Vedd fel velünk a kapcsolatot és segítünk végighaladni az energiahatékonyság felé vezető úton.